|
Miseszándéknak azt a szándékot nevezzük, amelyre a pap a szentmisét felajánlja, vagy amelyre a hívek a szentmise felajánlását kérik. A miseszándékot latinul intenciónak nevezzük. Az Egyházi Törvénykönyv 901. kánonjának értelmében a papnak jogában áll a misét bárkiért, akár élőkért, akár elhunytakért felajánlani. Az élőknek éppúgy szükséges a szentmise, mint a megholtaknak. Bármely élőnek bármely tisztességes szándékára szabad misézni. Bemutathatjuk: valamely szent hittitok tiszteletére, bármely szent tiszteletére, az élőkért bármely szükségben, bármely megholtért. A mondatott szentmise a legtöbb, amit adhatunk elhunytjainknak. A szentmise, mint a leghatásosabb és legfölségesebb kérő és engesztelő áldozat, kiesdi Istentől a tisztítótűzben szenvedő lelkek számára a szenvedések elengedését, illetve megrövidítését. A holtakért szentmisét szoktunk mondatni a halál, vagy a temetés napján, évfordulóján, az elhunyt névnapján, mindezektől a napoktól függetlenül is tetszés szerint bármikor.
Augusztus 13-án Nován tartott búcsúi szentmisét dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök. A Hefele Menyhért tervezte gyönyörű barokk templomban Mária életének eseményei elevenednek meg a freskókon. A főoltárképen, mely Stefan Dorffmaister alkotása, Mária mennybevétele látható. Mária példájára mi is mondjunk igent Krisztusra, mondjunk igent az életre, a házasságra, a gyermekáldásra, Isten szeretet tervére mondta szentbeszédében dr. Székely János.
Püspök atya szentbeszéde megtekinthető egyházmegyénk honlapján. A szentmisét élőben közvetítette a BONUM TV, mely oldalán a felvétel szintén megtekinthető.
Forrás és képek: www.martinus.hu
- Virágvasárnapon emlékezünk meg Krisztus urunk jeruzsálemi bevonulásáról - ismertette Kiss György atya. - Jézus ezen a napon vonult be a városba, ahol a nép pálmaágakat lengetve fogadta. Krisztus egy szamár hátán ülve érkezik, ám az emberek ujjongva, királyként ünneplik. Jézus azonban tudja, hogy ez az ünneplés átmeneti, tisztában van azzal, hogy kezdődik szenvedésének a története, amely szörnyű kereszthalállal, majd az azt követő csodás feltámadással ér véget. A virágvasárnapi szentmisén a papok pirosba öltöznek, ezzel is jelzik a szenvedéstörténet kezdetét. A feszületeken látható Krisztust lepellel takarják le, amit Jézus elítélésének, megkínzásának és halálának napján, nagypénteken vesznek le. - Templomunkban a nagyhéten két alkalommal is passiót mutatunk be, köszönhetően a Göcsej Szíve Dalkörnek, hiszen ezt a nemes küldetést, ezt a szép feladatot ők vállalták magukra - folytatta a plébánia kormányzója, majd hozzátette, a passió szintén Krisztus urunk szenvedéstörténetét meséli el dalban és énekben. Erre utal maga a kifejezés is, a latin passio szó szenvedést jelent. A nagyhét részeként csütörtökön tartják az utolsó vacsora emlékmiséjét, pénteken pedig általában keresztúttal kezdődnek a szertartások, s ezen a napon nincs szentmise.
A képen: Bevonulás a novai templomba. Elöl a ministránsok, Horváth Natália és Gara Viola, mögöttük Kiss György atya, a helyi plébánia kormányzója, valamint a harmadik ministráns, Horváth Marcell Fotó: Gyuricza Ferenc
|















A keresztény kultúrkörhöz tartozó államokban mindenütt megemlékeznek erről az eseményről, így hazánkban is. Nován a szentmise előtt barkát szentelt Kiss György atya, a helyi plébánia kormányzója, majd a Göcsej Szíve Dalkör előadásában passiót hallgathattak meg a jelenlévők.








