A novai plébánia hivatalos honlapja

Ma 2018. február 25., vasárnap, Géza napja van. Holnap Edina napja lesz.

altZebecke Lentitől mintegy 15 kilométerre keletre található Zala megyében.

Két tektonikailag kijelölt süllyedék metszi közelében egymást. Az egyik az észak-déli irányú, jellegzetesen menedékes völgy, mely a Göcsej területét választja ketté. Ebben folyik a Közép-Zala vizeit összegyűjtő Cserta. A másik, az északkelet-délnyugati irányú, széles talpú völgy - a Zalai-dombság zömét határolja le a Göcsej vidékétől - valamikor, a vízrendezés előtt mocsaras, lápos vidék volt. Lassú folyású vize, a Berek-patak völgyi vízválasztóval különül el a Tófej magasságában egy másik meridionális völgyben húzódó Felső-Válickától.

Első okleveles említése 1328-ból való. Már 1389-ben a falu Páka filiája, a feljegyzés szerint Alsó- és Felső-Sebechke településeket említenek. A területet 1399-ben, valószínű Zebeckét is, a Bánffyak szerzik meg. A Mátyás halála utáni időben változik a tulajdonosa, 1496-ban az Erdődy-család szerezte meg,s a hódoltság korában is a kezükben maradt.

A török időben meglehetősen gyakran szenvedte a falu lakossága a portyázó csapatok erőszakoskodásait. A közeli Páka és Szécsisziget palánkja ugyan megvédte az oda menekülőket és a mocsár is védelmet nyújtott, mégis csökkent a lakosság. Az utolsó Bécs elleni török hadjárat idején a fő erőket támogató hordák feldúlták. A mocsaras helyen levő falut, melyet "Szebeczky" néven említenek 1690-ben Eszterházy nádor birtokolta. A pusztává vált községet csak ekkor kezdték újjáépíteni. Török földesura Hagida Zed volt, neki évi 8, a szultánnak 5 forintot fizettek, ezen kívül természetben is adóztak és hosszú fuvarral, Kanizsára való szállítással is taroztak. Kissziget és Zebecke együttese területe 135 hold szántó volt, melyből 78 volt művelve, a többi puszta, műveletlen föld volt. A földek rosszak, nedvesek, a Cserta áradása gyakran károsítja. Akkoriban több száz fűzfát ültettek a vizenyős területek hasznosítására.

1778-ban a szombathelyi püspökség canonica visitato jelentése 134 hivőt számolt meg a pákai plébánia filiájában, az összes lakos 246 fő volt, mind magyar ajkú.

A múlt század végén építették meg a falu határát is érintő vasutat. Ez egyrészt javított a falu közlekedési-szállítási helyzetén, másrészt a lakosság mobilitását is növelte.

A modern közigazgatás megszervezése után előbb, a novai járáshoz tartozó kisközség, a pákai körjegyzőséghez tartozott, 1922-ben, amikor az ortaházait megszervezték, Zebeckét ide csatolták. A község arculata története folyamán sokat változott. Mégis a mai napig megszemlélhető a század eleji magyar falu településszerkezete. A 100 fő alatti lakosszámú, 52 házaból álló  település jelenleg a Csömödéri Körjegyzőséghez tartozik.

altA falu nevezetességei: a harangláb és a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban található falumodellje. 1935 augusztusában két zalaegerszegi tanuló (Végh Endre és Faragó Mihály) elkészítette a Göcseji Hét kiállítására 310x140 cm-es terepasztalon a falu településszerkezeti makettjét, melyet ma a Göcseji Múzeumban őriznek. Hogy a kiállítás közönsége képet kapjon egy göcseji faluról, a két barát - az akkor 53 házból álló 376 lelkes község - Zebecke mellett döntött. A választás oka az volt, hogy a megelőző két évtizedben nem volt egyetlen tűzeset sem, ezért itt maradt fenn a legtöbb zsúpos ház és a hagyományos faluszerkezet. 1:165 arányban, agyagból készült el a makett, amelynek készítésekor a "lakosság a legnagyobb megértést tanúsította a fiatalemberek munkája iránt, akik kora hajnaltól egészen a késő szürkületig ott gyúrták mintába a portákat", a fákat és bokrokat pedig zöld pamutból készítették.

A település évszázados kapcsolatai kerültek elvágásra azáltal, hogy 2007-ben egyházilag Pákától elcsatolva Nova filiájává lett. A kisközség saját templommal nem rendelkezik, így a szentmisék egy, a haranglábbal szemben található, családi házból kialakított imaházban kerülnek megtartásra. Az épület átalakítása s e célra való használatba vétele Mester Vince volt pákai plébánosnak köszönhető.

Misézőhely: haranglábbal szemközti imaház.

Búcsúnapja: Kármel-hegyi Boldogasszony - július 16.-t követő vasárnap.

Szentmisék rendje: két hetente csütörtök este, nyári időszakban 18.00, téli időszakban 16.00 vagy 17.00 órakor, továbbá Karácsony, Húsvét és búcsúnap megegyzés szerint.

alt alt alt alt

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.