A novai plébánia hivatalos honlapja

Zalatárnok a Göcsej déli részén helyezkedik el. A településen áthalad a 75-ös másodrendű főút, amely Lenti és a Balaton környékének összeköttetését biztosítja.

Zalatárnok első említése 1408-ból való. Birtokosai ekkor a Bothkák voltak.

A 16. században feltételezhetően egy komolyabb egyházi létesítmény, kolostor, is működött az 1572-ben mezővárosi jogokat szerzett településen, amely birtokosai közt ekkor már a Bánffy család is feltűnt. 1576-ban a törökök óriási pusztítást hajtottak végre Tárnokon, így szinte teljesen elnéptelenedett.

A 17. század elején Bothka Ferenc török fogságba esett, és kiváltására a zalatárnoki birtokot Nádasdy Ferencnek adták el. A település lakosai a lenti várnak adóztak és annak szállítottak fát. 1690 után a helyzet lassan konszolidálódott, és lassú fejlődés jellemezte a telepüst.

1737-től birtokosok a Deákok is a településen, akik nagyban hozzájárultak Zalatárnok gazdasági gyarapodásához. 1754-ben új temploma épült, és önálló plébániát is kapott. A faluban sok nemesi család élt, de a jobbágyok mellett zsidó kereskedők is laktak.

A 19. század során a Széchenyi és a Patai család majorságot hozott létre a falu határában.

A településen nevelkedett maga Deák Ferenc is, akit a Sibrik Erzsébetet gyászoló apa tragikus szülést követően rögvest az itt élő rokonhoz Deák Józsefhez adott. Deák csak édesapja halálát követően 1808-ban őt és fél éves korában került vissza családjához, az árván maradt testvérekhez Kehidára.

A település mezőgazdasági jellege a 20. században is megmaradt. És mivel mind Zalaegerszeg, mind Lenti elég messze található a falutól, sok iparban dolgozó az elköltözést választotta az ingázás helyett. Így mára a falu lakossága lecsökkent, és kedvezőtlen utcaszerkezete miatt az infrastrukturális fejlesztések is lassan mentek végbe.

A település a rendszerváltástól a Gellénháza központú körjegyzőség tagja, majd innét kiválva Oroklán, Vakola községekkel önálló körjegyzőséget alkot jelenleg is.

Zalatárnok nevezetességei közé tartozik 500 éves római katolikus temploma, melynek bejáratánál a település világháborús áldozatainak tablója, alatta pedig Deák Ferenc kriptája látható. A településen született 1744-ben Kelemen Imre jogtudós, akinek mellszobra az iskola épülete előtt látható.

A települést egyházilag 1992-től Tófej, 1994-től  Nova plébánia látta el. Veres András szombathelyi püspök intézkedésére 2007. augusztus 1-től megszűnt plébániai státusa, s a novai plébánia fíliája lett a hozzá tartozó településekkel - Szentkozmadombja, Oroklán, Vakola - együtt.

Búcsúnapja: Szent Annának, a Boldogságos Szűz Mária édesanyjának ünnepét (július 26.) követő vasárnap

Hegyi búcsú napja: május 3. vasárnapján, a Szentgyörgyhegyi kápolnánál

Szentségimádási napja: június 14.

Szentmisék rendje: vasár- és ünnepnapokon 10.45 órakor, hét közben szerdán este nyáron 19.00, télen 17.00 órakor.