A novai plébánia hivatalos honlapja

Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.

Tárnok említésével elsőként 1408-as levéltári kéziratokban találkozhatunk. Neve nyelvészetileg kétféle úton is eredeztethető: egyrészt valamelyik szláv nyelvből vehette eredetét (szláv tovar = áru, rakomány, maelyhez a szláv nyelvben eleven –nik képzőt ragasztottak, tehát tovarnik), másrészt onnét vehette – és ez a valószínűbb - , hogy helyén már 1408 előtt valamelyik tárnokmesternek a kastélya állhatott.

A középkorban (1526-ig) sűrű, apró települések hálózták be a mai Göcsej Csertától (Novától) keletre eső területét. A Tárnokot délről nyugat-észak-keletre körülvevő apró települések: Vörösfalu, Szentkozmadombja, Hencse, Kisfalud, Görbő, Himföld, Bécs, Zágorhida, Szántóháza, Karitsa, Asszuvölgye, Kondora, Barlahida, Pátó, Petrikeresztúr, Csőszi, Iborfia, Lickóvadamos, Várfölde, Pusztaszentgyörgy, Néna, Vakola, Bécsi, oroklán, Baktüttős, Turód, Lórántháza, Tófej. Összesen Tárnokkal együtt 29 település. Ebből ma nem létezik 12, puszta vagy nagyon apró 9, és csak 8 rendes község. Az egész középkorban Göcsej népe, vele Tárnok is és szomszédos falvai a tiszta katolikus hitet követték. A katolikus hivők vezetését irányították az itt működő plébániák, melyek ekkor a veszprémi püspökséghez tartoztak.

A pápai tizedszedők feljegyzései szerint már jó 600 évvel ezelőtt - 1332-1337 körül – élénk egyházi élet virult a területen. Tárnokot ekkoriban Lickó, Szentgyörgy (jelenlegi dűlője), Tófej, Szentkozmadombja községek plébániái veszik körül, nem is említve a veszprémi püspök uradalmát, Novát, ahol már ekkor sokszor esperesek voltak. Tárnok ekkor még nagyon kicsi lehetett, ha létezett is már, akkor is valószínűleg Szentgyörgyhöz vagy Szentkozmadombjához tartozhatott.

Az 1421-es összeírások tanúsága szerint 100 év alatt Tárnok körül még inkább megszaporodtak a plébániák, ugyanakkor Lickó eltűnt. Tárnok még mindig nem szerepel plébániailag. Körülötte Szentgyörgy, Tófej, Szompács, Szentkereszt (Petrikeresztúr), Nova virágzó plébániák.

altTárnok a XV-XVI. században a széplaki Botka-család birtoka. A birtokos elhatározta, hogy a településen ferences kolostort hoz létre. Neki is fogott a kolostor építésének s az még készen se volt a ferencesek pápai engedéllyel már 1500 táján megérkeztek. Botka János azonban valami miatt nem akarta befejezni az építést, ezért a ferencesek II. Gyula pápához fordultak a terület elhagyási engedélyéért. A pápa 1504. december 19-én ki is adta az azt engedélyező bullát. A rend ennek ellenére mégis Tárnokon maradt. 1504-től 1542-ig épp 40 évig egyfolytában laktak a ferencesek Tárnokban. Ekkor Buda eleste után a fokozódó törekveszély miatt hagyták el a községet.

A novai esperesi kerület 1550-es felsorolásában találkozhatunk először Tárnokkal, mely segítségével a mai Szentkozmadombját az Irsa melletti Kozmadombjától különböztetik meg: Tharnakykozmadamyan és Irsaj Kozmadombja. Tárnok ekkor Szentkozmadombjához tartozott a novai esperesi kerületben.

altAz 1526-os mohácsi vész után a Göcsej vidéki vallási válság nyomon követte az országos megrendülést. Mohács után a török rászabadult az országra, az ottveszett főpapokkal a magyar katolikus egyház vezetők nélkül maradt és a széthullás tüneteit mutatta. A török pusztításainak köszönhetően erősen megritkultak a plébániák, a falvak elnéptelenedtek, a töredék hívősereg magára maradt. A plébániák megszűnésével megbénult a katolikus hitélet és helyette luteránus, kálvinista újítók hada jelentkezett térítő szándékkal, mely főként a szegekben igen sikeres volt. Tárnok, köszönhetően a novai és zalaegerszegi veszprémi püspöki birtokok közelségének javarészt kimaradt e hatásokból, akárcsak a Novától dél-nyugatra eső hatalmas Bánffy uradalmat (Lendva, Lenti, Páka) – hisz ekkoriban akié a vidék, azé a vallás.

Az évszázadok során Tárnokot több nemesi család is birtokolta: Haraszthyak, az erőszakos természetű Botka család, a XVI. század második felében a Hagymás vagy Hagymásy család, a XVII. században a Drivadelics (Dervalics) család, majd a Gosztonyi, 1691-1743-ig a Dervalics, aztán az Egerváry, végül a Deák család.

A Deák család a Zala megyei Zsitkóczról származik, ahol a család tagjai ökörhajcsárok voltak. Deák Mihály I. Lipót alatt (1657-1705) huszárezredes lett, s megalapította Bécsben a XI. huszárezredet. Érdemeiért maga és öccse, Péter részére az előnév nélküli nemességet kapta 1665-ben. Mihály nőtlenül halt meg. Ő és Péter szerezték Zalatárnokon azt a kb. háromezer holdnyi nemesi birtokot, mely a legújabb időkig a család kezén volt. Péter és több leszármazottja is az általuk restauráltatott tárnoki templom kriptájában nyugszanak. Péter unokái József és Ferenc, s ez utóbbi a „haza bölcsének”, Deák Ferencnek az édesapja.
A két unoka közül József maradt Tárnokon, s itt a később virágzó Deák család megalapítója lett, míg Ferenc Kehidára került. Itt született meg Deák Ferenc, a haza bölcse, aki születésekor édesanyja, Sibrik Erzsébet életét vesztette. Mivel Ferenc apját elhalt nejére emlékeztette, ezért rövidesen Tárnokra került, ahol apja haláláig 1803-1808-ig 5 éven át nevelkedett. A tárnoki birtok a családban öröklődött, majd a második világháború után a helyi termelőszövetkezeté és egyeseké lett.

A földesurak kegyurak is voltak: a plébániával a jó viszony mindig megmaradt. A templomot az 1870-es években tetemes anyagi hozzájárulásukkal a pusztulástól megmentették és restauráltatták.

A XVII. században 1672 előtt csak Zalaegerszegen volt katolikus plébánia belső Zalában. Ha Tárnokon találhatók is ez időben katolikusok, akkor ezek egyházszervezetileg csak Zalaegerszeghez tartozhattak. Amikor a plébániák Budavár visszafoglalása után egymás után újraéledtek, a legközelebbi újraalakult plébániához csatolták Tárnokot: 1710-től Milej, majd 1715-1755-ig Nova fiókegyháza volt.

1735-ben a Királyi Helytartótanács elrendelésére összeírást tartanak: ekkor Nova fiókegyháza Mikefa és Karácsonyfa, illetve Tárnok és Kozmadombja. Ballahidáról nem esik szó, valószínű az egész község luteránus. A leírás szerint Tárnoknak van temploma, de sem oltára, sem egyháziruha-felszerelése, sőt szószéke sincs. Kozmadombjának, Mikefának és Karácsonyfának nincs temploma.

Az 1748-as Veszprém egyházmegyei látogatás szerint Tárnok régi templomából csak a romok állnak, kegyura nincs, körülötte a régi temető összekeveredve a templom és az elpusztult kolostor romjaival.

Padányi Bíró Márton veszprémi püspök ekkor határozza el a tárnoki templom újraépítését, mely 1755-ben valósul meg a helyi vallásos földesurak és a hívek összefogásával. A templomot zsindellyel befedték, belülről mennyezettel látták el, falas kórussal, díszes szószékkel, sekrestyével és festett szentéllyel szerelték fel. Szent Anna tiszteletére szentelték. Fatornyába három harang került: egy 137 fontos, a Szyvölgyi kápolnából átkerült 40 fontos és egy repedt 70 fontos. Tárnok 1756-ban plébániai rangot kap. Fiókegyházai: Vakola, Oroklán, Vadamos és Iborfia. De ide tartozik Tófej, Tüttős és Szentkozmadombja is.

Mária Terézia 1777-ben megalapította a szombathelyi egyházmegyét, VI. Pius pápa 1777. június 15-én kiadott bullájával egyházjogilag is felállítja. Az új egyházmegyét Zala megye Veszprémtől elcsatolt fele, és a Győr egyházmegyéből elcsatolt egész Vas megye alkotja. Ezzel Tárnok is az új egyházmegyéhez került.

altAz egymást követő földesuraknak köszönhetően a templom az 1860-as évek elejére újra igen rossz, szinte használhatatlan állapotba került, falainak és tetőzetének állapota miatt elodázhatatlanná vált rendbehozása. Huszár István plébános ideje alatt az 1871-1874-es években lebontották a tetőt, mennyezetet, megszüntették a templom gótikus csúcsíves jellegét, befalazták a szentély gótikus ablakait, a sima mennyezet helyett barokkos, bolthajtásos hajótető készült. Ekkor épül meg a torony és hozzá illetve a kórushoz a közös feljáró.

A következő alapos javítás Szilner József plébános alatt, 1904-ben veszi kezdetét. A téglapadlózat helyett ekkor készül a cementkocka padlózat. Lezárásra kerül a Deákok kriptája, melynek egyik fedőlapja (Deág Gábor? sírkőlapja) az útról a templom elé vezető lépcsőzet legalsó foka. Elkészül az aranyozás, érkezik Szent Vendel és Szent József szobra, felállításra kerül a Jézus Szíve és a lurdi Szűzanya oltára, felkerül a nagycsillár, elkészül a belső dekoratív festése.

A templom tetőzete 1926-ban újból új gerendázatot kap, illetve elkészül a barokkos toronysüveg helyett a jelenlegi csúcsos süveg. Megtörténik a belső dekorációk, az oltárok, az orgona, a szószék restaurálása is.

1933-ban Tófej-Lórántháza önálló plébánia létrehozásával Tófej és Baktüttős elcsatolásra kerül. Tárnok fiókegyházai innét: Oroklán, Vakola és Szentkozmadombja.

1939-ben Horváth István plébános külsőleg restauráltatja a templomot, az előtte álló kőkeresztet. 1944-ben készült a kerítés, újracserepezték a templomot, bedeszkázták a toronysisakot.

1955-ben Pesthy Sándor plébános restauráltatta belülről a templomot és készíttette el a főoltár mögé a Szent Anna életét ábrázoló freskókat az addigi kép helyett.

A folyamatos nedvesedés miatt a templom külső-belső lábazata 2002-ben kapott új szellőző vakolatot, mely sajnos nem állította meg a folyamatot.

A települést egyházilag 1992-től Tófej, 1994-től Nova plébánia látta el. Veres András szombathelyi püspök intézkedésére 2007. augusztus 1-től megszűnt plébániai státusa, s a novai plébánia fíliája lett a hozzá tartozó településekkel - Szentkozmadombja, Oroklán, Vakola - együtt.

Nagy jubileumot ünnepelt Zalatárnok 2014. június 14-én: a falu szülötte, Varga Imre atya e napon tartotta gyémántmiséjét. A főcelebráns Veres András megyéspüspök volt, aki beszédében felhívta a figyelmet arra: az ember saját erejéből nem, de Isten segítségével hűséges lehet.

A szép ünnepre a templom orgonája megújult 2014 tavaszán - a munkálatokat Márffy Dezső vasvári kántor úr végezte el: az orgona kitisztításra, újrahangolásra, a sípok tisztításra, a homlokzati sípok festésre kerültek, a játszóasztal festése, billentyűzete javításra, megújításra került. Maga az orgona hazánkban egyedülálló, hisz ez az egyetlen működő orgona ebből a típusból.
 

* Forrás: P. Takács J. Ince - A Zalatárnoki Szent Anna Plébánia és községei története, 1956.

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.