A novai plébánia hivatalos honlapja

A Tárnoki plébánia nem tartozott a nagy javadalmak közé. Alig 50 holdja volt. Ezért abban az időben, amikor a birtok szerint számított az ember, a javadalom miatt az egyházmegyés papok között Tárnok nem kívánalmas és csábító beneficumok között foglalt helyet. Ezért látható a tárnoki plébánosok sorozatos egymásutánjában, hogy egyrészt fiatalok kerültek ide, akik még könnyen tudtak áldozatot hozni és örülnek a kezdeti függetlenségnek. Ez főképp a veszprémi korszakban észlelhető. Másrészt pár évig maradtak, azután elpályáztak valamivel könnyebb, kényelmesebb stációra. Három évtizeden keresztül egy lelkipásztor sem tartózkodott itt.

 

VESZPRÉM EGYHÁZMEGYEI PLÉBÁNOSOK

 

Sárdy József, 1755-1758.
Felszentelését követően ő Tárnok első plébánosa, aki 1755. december 24-én megkezdte a kereszteltek és a házasultak anyakönyvvezetését. 1757-ből alapos kimutatást közölt a plébánia híveiről.

 

Rogács Mihály, 1758-1762.
Sümeg mellől érkezett Zalatárnokra, ahonnét a nehézségek és az éghajlatot nem bíró gyenge egészségi állapota miatt visszatér Tapolca mellé Vigándpetendre.

 

Kőmives István, 1763-1769. (+)
Három éves papi szolgálatot követően kerül Tárnokra, ahol haláláig szolgál. Elkészül az első plébániaépület. Hivatalosan, jegyzőkönyvezve rendezte a plébános földjeire vonatkozó szolgáltatások viszonyát a plébánia híveihez 1764. január 29-én. Részletezték mire kötelesek az anyaegyház és a fiókegyházak hívei a plébániai ház fenntartása, a szántóföldek, rét és tűzifahordás körül. Az itt ekkor leszögezett kötelességek mérvadók az egész XVIII. század folyamán, az 1830-i utolsó hivatalos egyházlátogatásig.

 

Kondé Gáspár György, 1769-1771. (+)
Alig 15 napos paként kerül Tárnokra, s itt két év múlva meg is hal. Amikor Tófejt el akarták szakítani a tárnoki plébániától, erélyesen szót emelt az elszakítás ellen, éppen, mert Tófej is tetemesen hozzájárul a plébániai földjeivel a lelkipásztor tisztességes megélhetéséhez. Rendezik Iborfia hovatartozását is, beiktatásában már Tárnokhoz kapcsolva említik.

 

Szalay György, 1771-1776. (+)
1755-ben szentelték fel. Tárnokra Taliándörögd után kerül, s szintén itt hal meg. A fiatal egyházmegyei papok Tárnokon egymás után halnak el pár évi itt tartózkodás után. Ennek oka: vagy gyenge szervezetük, amely nem bírta az itteni erős, ózondus levegőt, vagy pedig a sok munka őrölte fel testi erejüket.

 

Kapuváry Antal Nep. János, 1776-1777.
Csak nagyon rövid ideig, alig egy évig lelkipásztorkodott Tárnokon. Mint alaposan képzett és Rómában végzett nagytudású pap későbbiekben veszprémi kanonok, főesperes, pentelei c. apát, prépost, őrkanonok, több vármegye táblabírája.

 

 

SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYEI PLÉBÁNOSOK

 

Németh György, 1777-1782. (+)
1768-ban szentelték, szintén Taliándörögdről kerül Tárnokra, ahol meg is hal.

 

Szakály István, 1782-1798. (+)
1777-ig Zágráb egyházmegyei pap, innét kerül Tárnokra, ahol ő is meghal. Tőle találunk a szombathelyi püspöki levéltárban 1785. november 23-ról egy bevallást a tárnok plébániára vonatkozóan.

 

Szabó József, 1798-1819. (+)
1796-ban szentelték fel, káplán Pákán, ahonnét Tárnokra kerül közvetlenül, ahol 21 évet szolgál haláláig. Nevéhez fűződik az 1801-es lelkiismeretes jelentés a plébánia állapotáról, továbbá ekkor ment végbe az 1811-es egyházlátogatás Somogy püspök intézkedésére. A plébániának nagy jótevője: Tárnok-hegyi szőlőjét a plébániára hagyományozta végrendeletileg szentmisék fejében.

 

Németh Mihály, 1818-1819.
Szabó József utolsó, betegségben töltött évében adminisztrátor a plébánián.

 

Dese József Ferenc, 1819-1829.
1814-ben szentelték, szentgyörgyvölgyi majd alsólendvai kiáplánság után kerül Tárnokra, ahonnét Salomvárra helyezik, ahol meg is hal.

 

Takáts János, 1829-1831.
1816-ban szentelték, Sárvárról kerül Zalatárnokra, ahonnét Rábakéthelyre, majd Milejbe kerül. Alatta történt 1830. június 17-én az utolsó hivatalos egyházlátogatás Bőle András szombathelyi püspök rendeletére. Alatta bontották el a régi, összedőléssel fenyegető plébániaházat és kezdték meg az új építését.

 

Boborótcky Nep. János, 1832-1854.
1828-ban szentelték fel. Novai, nagylengyeli és bánokszentgyörgyi káplánság után kerül Zalatárnokra, ahol 22 évig, Szentgyörgyvölgyre történő áthelyezéséig szolgál. 1840-ben Zala megye táblabírájává választották. 1832 szeptemberére elkészül az új plébánia épület. Tőle maradt fönn a Számadáskönyv legtöbb bejegyzése és abban hátul Jegyzékek c. feljegyzései, valamint ugyanott latinul a tárnoki plébánosok sorrendje 1832-ig.

 

Borossay Mihály, 1854-1856. (+)
1820-ban szentelték, Szentgyörgyvölgyről kerül adminisztrátornak Tárnokra, ahol haláláig szolgál.

 

Huszár István, 1856-1879. (+)
1842-ben szentelték fel. Salomvárról helyezik át Zalatárnokra, ahol 23 évet szolgál. Legnagyobb műve a templom gyökeres javíttatása. A használhatatlan templomot Dunkler Miklós kanizsai építésszel teljesen átformálta barokk stílusban. Az 1871-74-ben történő nagy átalakításban keletkezett a templom jelenlegi külső-belső alakja, a torony. Lelkiismeretes szónok is volt, több szentbeszéde is megmaradt a plébániai irattárban.

 

Gosztonyi Elek József, 1880-1897. (+)
1875-ben szentelték fel, Kerkaszentmiklósról kerül Zalatárnokra, ahol betegeskedése miatt végül lemond, nyugalomba vonul, s 1901-ben itt hal meg és temetik el.

 

Szilner József, 1897-1916.
1889-ben szentelték fel. Plébániai adminisztrátorként, lelkipásztorként alatta történt a templom nagyobb restaurálása 1904-ben. A nagy munkára való gyűjtésben és az egyházközségi adózás végrehajtásában neki van oroszlánrésze. A vállalkozója Morandini Tamás zalaegerszegi építész volt, akivel együtt a dekoratív festést, aranyozásokat és oltárépítéseket a szombathelyi Heckenast János eszközölte. Szilner praktikus érzékét bizonyítja: a szentély rácsának elkészítése, a szószék hangfogójának feltevése, a templom előtti tér felemelése és szinte parkírozása. A templom kriptáját lezáratta. 1912-ben ő hozatta a 330 kg-os Szent Anna és a 163 kg-os Szent Antal harangot és a 95 kg-os Tárnok-hegyi harangot. Eredményes működésének egyik rugója: a nagy összhang a község vezetőségével. Híveivel csak az ittartózkodás utolsó éveiben mutatkozott egy kis összekülönbözés a kegyúri vita miatt. Ezért is pályázott más plébániára.

 

Zimits Mihály, 1916-1921.
1909-ben szentelték fel. Zalatárnokra Körmendről kerül, majd 5 év után Kámba kerül. Későbbiekben belép a Verbitákhoz. 1930-tól szerkeszti a „Kis Hitterjesztő”-t és a „Szent Mihály Missziós Naptár”-t, összeállította rendje magyar nyelvű imakönyvét és társulati szabályait. Németül is beszél.
Kötelességei végzésében, a plébániai iroda vezetésében kínosan pontos és lelkiismeretes volt. Bár 5 éves tárnoki plébánossága alatt nagyot nem alkothatott, ellenben lelkileg a még akkor „nagy tárnoki plébániát” kiválóan felvirágoztatta.

 

Kiss Kálmán, 1921-1928.
1910-ben szentelték fel. Pákai káplánság után kap adminisztrátori kinevezést Zalatárnokba, ahonnét Gércére majd Resznekre kerül. 1926-ban Kiss Kálmán alatt ment végbe alaposabb templomi restauráció. A gerendákat pótolják, a zsindelyeket átrakják, új toronysisak jön a régi helyére, villámhárítót készíttet, két kettős kereszt kerül a templomra Tóth Flórián építész közreműködésével. A festést Lórencz Antal szomabthelyi és a zalaegerszegi Léránt János végzi. A főoltár, mellékoltárok, szószék, orgona aranyozása is elkészül. A főoltár és a torony ekkor kapja még végső alakját. Ő hozatta az 560 kg-os Nagyasszony harangot (ma is megvan) és a 152 kg-os Szetn Antal harangot.

 

Biricz János, 1928-1939. (+)
1910-ben szentelték fel. Tábori lelkészként végigszolgált az I. világháborúban, érdemei elismeréséül Signum laudist, papi érdemkeresztet és vöröskeresztet kapott. 1918-ban a szombathelyi egyházmegye szolgálatába lépett Tömördön, ahonnét Zalatárnokra került, ahol meg is halt. Ismeretes volt elvhűségéről, hazafiúi kiállásáról. A hívek szerették szentbeszédei miatt.

 

Horváth István, 1939-1947.
1933-ban szentelték fel. 1939-ben és részben 1945-ben renoválták a templomot. Ő restauráltatta a templom előtti kőkeresztet, vaskerítéssel vették körül a templomot. Renováltatta a szentkozmadombjai temető-kápolnát kívülről és belülről, juttatta ide jutányos áron saját harmóniumát. Az egyházközség új kutat készített. 1945-ben állították fel a temetőben az új vezérkeresztet.

 

Pesthy Sándor, 1947-1974.
1935-ben szentelték fel. Jáki kápláni szolgálat után kerül Zalatárnokra, ahol haláláig szolgál. Legnagyobb érdeme, hogy a nehéz időkben a templomot belülről restauráltatta, Laczkó festőművésszel freskót helyezett a főoltár falára Szent Anna életéből. Nagy kezdeményezése volt a villanybevezetés a templomba, valamint a hegyi kápolna építésének gondolata és megkezdése. Külön érdeme az egyházi ünnepélyek nagyszerű és felemelő megrendezése. A Fatimai Szent Szűz szobrának beszerzésével a Mária-tiszteletet nagy előmozdította a hívek között.

 

altDr. Szakony Ferenc, 1974-1992.
1958-ban szentelték fel. Zalatárnokra Kálócfáról kerül. Innét 1992-ben Sydney-be telepszik át, ahol az ausztráliai magyarok lelkésze volt, jelenleg nyugdíjas éveit tölti ugyanitt. Tárnoki éveihez a ma is álló új plébánia épület építése köthető.

 

 

altFarkas László, 1992-1994.
Dr. Szakony Ferenc távozásával a plébániai szék üresen maradt. Tárnokot és a hozzá tartozó fiókegyházakat Tófej plébánia látja el néhány éven keresztül. A plébános Farkas László, akihez a cursilló mozgalom zalatárnoki megindítása köthető.

 

 

alt

Molnár János, 1994-1997.
1994-el újabb átszervezés következett. Tárnok és fíliái a Novai plébániához kerültek átcsatolásra. Javításra kerül a templom padjainak fűtési rendszere, valamint a harangozást vezérlő programozható berendezés.

 

 

 

alt

Kovács György, 1997-2003.
Ez idő alatt történik meg pályázati forrásból a templom külső-belső lábazatának szellőző vakolattal való ellátása, mely sajnos mint később kiderült mégsem oldotta meg teljes egészében a nedvesedés problémáját. Apróbb restauráció történik a hegyi-kápolnán is. Kisebb mértékű helyreállítási munkálatok történnek az orgonán is, a lábpedált kikötik.

 

altTóth Tibor, 2003-2010.
2007. augusztus 1-től Veres András szombathelyi püspök rendeletére megszűnik Tárnok plébániai státusa, ezzel a település egyházjogilag Nova plébánia filiája lett. Kialakul a ma is élő miserend. További restaurációs munkálatok folynak a templomon, plébánián illetve 2010-ben a hívek adományából, helyi szakemberekkel kívül-belül helyreállítják a Szentgyörgyhegyi kápolnát.

 

 

alt

Tóth András, 2010-2014. július 31.
Szívvel-lélekkel folytatja a megkezdett munkát Nova székhellyel.Nován folytatódik és befejeződik a plébániaépület külső helyreállítása (nyílászárók cseréje, külső festés, parkosítás) pályázati forrásból. Zalatárnokon kisebb javítások mellett 2014. tavaszán tisztításra, újrahangolásra kerül az orgona.

 

 

altKiss György plébániai kormányzó, 2014. aug,1-től, plébános 2018. aug.1-től 2019. júl. 31-ig

 

 

 

 

altDóka Ferenc plébános, 2019. aug. 1.-től 2020. július 31-ig (március 16-tól betegállományban, helyettesítő június 14-től Nován Végi Csaba esperes, Zalatárnokon Németh Csaba pákai plébános)

 

 

altNagy Tamás plébános, 2020. aug. 1.-től


 



 

 

 

TÁRNOKI SZÜLETÉSŰ EGYHÁZIAK

 

Palaczky Pál (1775-1821) Veszprém egyházmegyei pap;

 

P. Farkas Fábián (1808-1858) ferences szerzetes;

 

Takács Ferenc Bonifác (1881-1947) ferences szerzetes;

 

P. Takács József Ince (1894-1974) ferences szerzetes, jeles egyháztörténész, tanár, rendházfőnök, a szombathelyi teológiai főiskola prefektusa;

 

P. Takács Antal Gyárfás (1913-1969)ferences szerzetes, hitszónok;

 

Varga Imre (1920-2016) Szombathely egyházmegyei lelkipásztor.
 

 

 

* Forrás: P. Takács J. Ince - A Zalatárnoki Szent Anna Plébánia és községei története, 1956.

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.