A novai plébánia hivatalos honlapja

altZalaegerszegtõl 33 km -re, Lentitõl 13 km -re található a 75-ös fõútvonal mentén. A hozzátartozó Zágorhidánál nagy forgalmú út vezet Nagylengyel - Zalaegerszegre. Novát szokták a "Göcsej fõvárosaként" is emlegetni. Magas dombhátú vidékét keletrõl a Cserta, nyugatról és délrõl a Kerta - patak fogja közre. A vizek mély völgyekben vezetik le a hatalmas erdõkkel borított vidék átlagosnál nagyobb csapadékát. Az így felszabadult, változatos felszínû dombság talaja gyenge, rossz vízgazdálkodású, alapkõzete az agyag.

Az Árpád-kortól feljegyzett története van, az almádi apátság alapítólevelében leírt birtokhatár ismertetõ említi elõször a veszprémi püspök birtokaként. Gyakorlatilag az államosításig egyházi birtok, a veszprémi, majd létrehozása után 1777-tõl a szombathelyi püspöké.

alt1255-ben feljegyzik lakóit. "jobagiones episcopi Wesprimiensis de Nova"" de 1331-ben is így jegyzik le. Nagy Lajos korából 1453-ból való irat még possessióként említi, ám 1446-ban oppidumként, tehát mezõvárosként regisztrálták, mely a veszprémi püspöknek fizeti az adót. Egy közvetlenül Mohács elõtt keletkezett irat 25 telekrõl és 4 malomról számol be.

A török idõkbõl nagyon sok birtokháborítási perirat maradt fenn. A templom plébánosa 1550-ben Petrus vicearchidiaconus volt. Ez idõben a veszprémi püspök földesurasága alatt 5 egésztelkes, és 21 töredéktelkes jobbágy él. Bár mezõváros a titulusa, mégis természetben fizetnek. Hamarosan a veszprémi püspök egy hosszú oklevélben zálogba adja a zalai mezõvárost. Kanizsa eleste után egyre többször jelenik meg határában a török. A városkát megerõsítik, de a gyakori betörés miatt a birtokai elpusztásodnak. 1622-ben Ergelics Ferenc püspök 6 év adómentességet ajánl az elhagyott birtokok újratelepülõinek. A környezõ nagyobb végvárakat közmunkával erõsítik meg. Novától is kirendeltek embereket Lentihez, Egerszeghez. Ennek megszervezése a bírónak nem is lehetett könnyû dolog.

A török pedig pusztított: 1656-ban a lövei kapitány adja hírül, hogy Zágorhídánál egy nagy török egység cselt vetett az egerszegieknek, s hogy ne tudjanak hírt adni a novaikat elhurcolják. Emberei elvesztését Széchenyi György püspök a szécsiszigetiek pusztításának tartja.

altA vidék a töröknek is fizetett adót, az utolsó török uraság Mohmed Ispaya volt. A megszállás végén leírják, hogy mekkora pusztulást szenvedtek. Az õsi kéttornyú templom is tetõ nélkül maradt. Hamarosan azonban békés idõszak kezdõdik. A plébániát újraalakítják, 1716-tól kereszteltek, 1750-tõl teljes anyakönyvet vezettek.

Mivel filiális egyháza van, iskolájában a környékbelieket is tanítják. 1748-ban és késõbb is feljegyzik, hogy a plébános horvátul is tud, mivel a zágrábi érseki szemináriumban tanult az illetõ. Ekkor 46 ház van, a falut 216 katolikus lakja.

A nagyhírû Bíró Márton veszprémi püspök ez idõtájt ad engedélyt Nova környék erdeiben az egerszegi zsidóknak a hamuzsír égetésére. 1777-ben már lényegében elkészült az új templom, melynek 1600 fõ a befogadóképessége.

altA falu híres plébánosa, Plánder Ferenc Göcsej néprajzának, hagyományainak, történek máig legkiválóbb kutatója volt. .

A XIX. században lakóházainak száma 277, lakosai száma 1724. Már ekkor mûködött egy magán kisdedóvó, egy katolikus elemi népiskola. Gyári üzemmel dolgozott egy gõzfûrésztelep.

1871 után kisközséggé fejlõdött vissza. A vasúti forgalomtól távol esett és ez magyarázza, hogy nem tudott fejlõdni. A szombathelyi püspök egykori birtoka a gróf Batthyány család kezére került. A hatalmas birtok - az összesen 6439 holdból 3911 holdat foglalt el - mellett alig volt életképes paraszti föld. A 868 gazdaságból mindössze 6 volt 20 holdnál nagyobb, mindössze 5 hold feletti birtok is mindössze 98 volt.

A település, mint a Göcsej központja még a két világháború között megõrzött szerepébõl néhányat járási székhely, s mint ilyen szolgabírói, másrészt körjegyzõségi központ. Volt tüdõgondozó, szülõotthon, orvos, gyógyszertár is. Jelentõs számú iparos dolgozott a községben: 4 asztalos, 1 szobafestõ, 3 kovács, 2 bognár, 4 nõi és 2 férfi szabó, 2 mészáros, 3 ács, 5 kõmûves, 2 kádár, egy - egy pék, bádogos, fazekas, köteles, téglás, valamint 2 fodrász, 3 kocsmáros, és 4 kereskedõ.

A II. világháborúban 33 hõsi halottat vesztett a falu. A katonai beszállásolások, a nyilas közigazgatás, valamint a menekültek és a tovább vonulók nagy terhet jelentettek a községnek. A háború itt 1945. március utolsó és április elsõ napjaiban három napig tartó kisebb (de azért csaknem száz szovjet és német áldozattal járó), ütközettel ért véget.

A földosztáskor igénybe vették a Batthyány Miklós gróf birtokát 102 hold kivételével, valamint a plébánia birtokainak javarészét. A még mindig nagyon kis földön gazdálkodó újbirtokosok hamarosan tszcst -alakítottak. Ennek a folyamata felgyorsult az ötvenes évek elején (Rákosi Mátyás 1950-es agitációs nagygyûlése után különösen), de a tagság 1956-ban többnyire kilépett 1960-ban azonban ujjászervezik szinte mindenkit beléptettek. A tsz sok embernek adott munkát, de azért az olajipar, Lenti és Zalaegerszeg egyre vonzóbb lett mint munkahely, majd mint lakóhely is.

alt1950-ben elveszik járási székhely címét, ezáltal az elvándorlás igen felgyorsul. Elõbb az adminisztratív ügyek intézõi távoznak, majd az orvosi ellátás leépítése következtében az egészségügyben tevékenykedõk (elõbb a tüdõgondozó, aztán a szülõotthon és a mentõállomás épül le).

Javult ugyan az úthálózat, de nem sikerült elérni a sokáig dédelgetett Ortaháza - Nova - Zalalövõ kisvasút tervének megvalósítását. Emiatt a korábbi központi szerepkör erõsen visszaesett. Ugyanakkor Zágorhida ez a már 1411-tõl oklevelekben szereplõ helység 1963 óta Nova része.

Szerencsére az oktatásügyi és kulturális élet megmaradt. 1967-ben nagy erõfeszítésekkel megépült az iskola, amely alsó tagozata jelenleg is mûködik, van óvoda is.

alt

A rendszerváltás után Polgármesteri Hivatal mûködik a községben. 2000. évben sikerült befejezni a több éve huzódó szennyvízcsatorna beruházást, melynek következtében Zágorhida falurész kivételével 95%-os a meglévõ bekötések aránya. Ugyanebben az évben kiépült a gázhálózat a községben. A vezetékes vízzel ellátott lakások száma megközelíti a 100 %-ot, hisz sikeres önkormányzati pályázat útján Zágorhida községrészben is megtörtént az egészséges vezetékes vízhálózat kiépítése 2003-ban.

altA környezetvédelmi elõírások végrehajtására bevezetésre került a szervezett, rendszeres hulladékgyûjtés. Elkészült a község rendezési terve, Kossuth utcán járdaépítés, zártkerti utak építése, Zágorhidán a József Attila út építése, a község települési összképének javítása ( útbaigazító táblák, falutáblák, padok, hulladékgyûjtõ edényzetek), a Gönczi Ferenc Mûvelõdési Otthon és Plánder Ferenc Helytörténeti Múzeum teljes felújítása. A nyilvános könyvtár a mûvelõdés és információszerzés helye.

 

Nevezetességek

altTemplom

A környék egyik legmagasabb temploma a novai Nagyboldogasszony templom Mária Terézia idejében, 1778-ban épült. A templom a régi rossz állapotú helyett épült, a források szerint Hefele Menyhért tervezte az épületet. A barokk stílusú templom freskóit Dorffmaister István készítette, amelyeken Mária életútját követhetjük figyelemmel attól a pillanattól, amikor értesült arról, hogy ő lesz Jézus szülőanyja egészen a mennybemeneteléig. A templom akusztikai különlegessége, hogy a kórusíven található szenteltvíztartóba belesuttogott szó hallatszik a másik szenteltvíztartó felett. A templom orgonáját 1787-ben Treffer János Jakab kőszegi mester műhelyében alkották. Az épület előtt a hívek által emeltetett kereszt áll 1922-ből.

 

altHelytörténeti gyűjtemény

"Sokból, amennyit akarsz - kevésből, amennyit lehet", mondja a mottó a Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjteményben, ahol a XIX-XX. századi paraszti táplálkozást és a táplálék megtermelésének, előállításának jellemző helyszíneit: szántóföld, gyümölcsös, pitvar konyha, kamra, kástu, valamint az eszközöket és a kapcsolódó szokásokat mutatják be a fényképek, rekonstrukciók és enteriőrök.
A gyűjtemény a XVIII. század második felében épült földszintes saroképületben, az egykori uradalmi tiszttartói házban került berendezésre. A húsz méter hosszú barokk stílusú épületet északról és nyugatról egy-egy bástya támasztja, a szobái és a folyosók bolthajtásosak, alatta hatalmas pince található, ahol a gróf az aratóknak szánt bort tárolta.

 

Harangláb

A térség jellemző haranglábát itt is megtalálhatjuk. Nova Zágorhida elnevezésű településrészén áll a XVIII. században épült, római katolikus, műemlék jellegű harangláb. A kisméretű, kétoszlopos, talpas, házas, zártszoknyás építmény jellemzője a rövid nyakrész és az arányosan megnövelt méretű felső süvegtető.

 

altVadászkastély

Nova mellett található az Olga-major vadászkastély, amely valamikor gróf Batthyány Zsigmond tulajdonában volt. A környéken lőtt vadak trófeáival díszített műemlék jellegű épület jelenleg a Zalaerdő Zrt. tulajdona. 1970 szeptemberében itt lőtte Marion Schuster vadászvendég az akkori világrekord trófeát viselő gímbikát. A terület vadászati lehetőségeit újabb színfolttal gazdagítja a nagy vadkanokat rejtő hernyéki vaddisznós kert.

 

altCsicsergő Szabadidőközpont

"C" kategóriás ifjúsági szálló. A központban évente több alkalommal is rendeznek a település és környékének hagyományait bemutató programokat, mint amilyen a disznóvágás, kemencés sütés. A gyönyörű táj, a csendes, nyugodt környezet, a jó levegő tökéletes helyszínné teszik a tábort gyermekek és családok, csoportok számára rendezett programok lebonyolítására is. A Szabadidőközpont megfelelő helyszínt nyújt előadások, tárgyalások számára, továbbá lakodalmak rendezésére. Az egyházzal ápolt jó kapcsolatnak köszönhetően helyben biztosított az egyházi és polgári esküvő megtartása is.

 

altaltKilátó és tornapálya

Göcsej legszebb dombjait és a környék látképét a nemrég elkészült, szőlőhegyen található kilátóból csodálhatjuk meg, amely mellett pihenőhely is található. A kilátó mellett áll Szent Orbán fából faragott szobra. A pihenőhely ad helyet a Pünkösd vasárnapján megrendezett hegyi búcsúnak és egyéb rendezvényeknek is. A szomszédos dombháton ujabb pihenőhelyet találunk, melyet a hegyi úttal kiegészült erdei tornapálya fűz fel egy kellemes, majd 3 kilométeres sétaútra.

 

IKSZT Nován

A Gönczi Ferenc Mûvelõdési Otthon és Plánder Ferenc Helytörténeti Múzeum teljes felújításához kapcsolódóan az épületegyüttes keleti irányban új szárnnyal bővült 2012-ben. Itt kapott helyet a közösségi teremmel, öltözőkkel, irodával, könyvtárral, főző-melegítőhelyiséggel rendelkező IKSZT Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér. A létesítmény rendszeres nyitvatartással a legkülönbözőbb oktatási, közösségi előadásoknak, próbáknak, foglalkozásoknak ad helyet. Az épület előtt parkoló került kialakításra, továbbá a község főtereként elkészült az udvar parkosítása szökőkúttal, mely a falu igazi dísze lett.

 

 

alt

Göcseji Aratónapok

A település egyik különleges programja a Göcseji Aratónapok, amelynek XX. jubileumi rendezvénye 2008-ban volt. Az idősebbeknek már csak nosztalgia a kézikaszás aratás, a fiatalabbaknak viszont annál nagyobb kuriózum. Előfordult, hogy valaki itt látta életében először, hogyan aratták elődeink a kenyérnek való gabonát, s talán ennél is többen vannak azok, akik itt ismerkedtek a cséphadarós cséplés izzadtságos, fáradtságos munkájával.
Az arató napokon minden évben megválasztják Göcsej első kaszását, aki a kis és nagybandák aratói közül kerül ki. A kiválasztás a meghatározott nagyságú búzatábla learatása után következik, de díjazzák a hagyományos aratási ételeket és italokat bemutató asszonycsoportok legjobbjait is.

Nova község honlapja: www.nova.hu

Továbbiak Nova történetéből

 

altBúcsúnapja: Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.)

Hegyi búcsú: Pünkösd vasárnapján

Szentségimádási napja: április 17.

Szentmisék rendje: vasár- és ünnepnap 9.15, kedd és péntek nyáron 19.00, télen 17.00 órakor

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

BONUM TV

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.