A novai plébánia hivatalos honlapja

Ma 2017. június 23., péntek, Zoltán napja van. Holnap Iván napja lesz.

Népéneken a nép liturgiában és a népi ájtatosságokban való énekes részvételét értjük. A magyar egyházi népéneket történelmünk során igen sok, szerteágazó hatás érte. Az évszázadok során kialakult az a hatalmas szöveg- és dallamkincs, melyet meg kell ismernünk és meg kell őriznünk az utókor számára is.

A népénekek első írásos emlékei az 1500-as évek elejéről származnak. Terjedésükről a XVII. század első feléből származó kódexek, gyűjtemények tanúskodnak. 1651-ben, a mai Szlovákia területén található Lőcsén megjelent az első nyomtatott magyar énekeskönyv, a Cantus Catholici, mely 120 magyar, 78 latin és 2 vegyes nyelvű éneket tartalmazott. Nyomában kiadásra került számos más, különböző jellegű gyűjtemény Kassán, Nagyszombatban, Csíksomlyón.

A helyzet a századfordulón a népénekek szerepét illetően megváltozott. Az 1700-as években Magyarországon kialakult egy katolikus barokk dallamkincs, melyet minden nemzetiség a maga nyelvén énekelhetett. A török kiűzése után a főpásztorok és az újra működő szerzetesrendek vezetői egyaránt szorgalmazták a hívek tevékeny részvételét a liturgiában s az egyre szaporodó búcsújárásokon. Azokban a templomokban, ahol sem a gregorian éneket, sem kórus, ill. zenekar működését nem tudták biztosítani a nép közös éneklése vált általánossá.

A régi énekeskönyvek a növekvő igényeknek már nem tudtak eleget tenni. A kántorok a XVIII. század elején a korábbi gyűjteményekből a népszerűbb énekekkel, majd a búcsúkon terjesztett nyomtatványokból, kisebb imakönyvekből, énekfüzetekből és saját szerzeményeikkel egészítették ki készletüket.

1774-ben hanyatló korszak kezdődött annak az osztrák énekeskönyvnek a megjelenésével, melyet Mária Terézia rendelettel tett kötelezővé a Habsburg monarchiában. E behatásra a XIX. század jelentősebb munkái inkább a hagyománytól való eltávolodást mutatják.

Az 1800-as évek második felében megjelenő Tárkányi-Zsasskovszky-féle Énektár megfelelt a nép jámbor igényeinek, s hosszú időn át hatott a hívek népének tudására.

altEttől függetlenül, az erdélyi katolikusok számára Baka János állított össze 1914-ben, Gyergyószentmiklóson Erdélyegyházmegyei énekeskönyv címmel hangjegyes gyűjteményt a kézírásos, nyomtatott és helyi szóbeli hagyomány egyeztetésével. Munkája az 1676 és 1719-ben Csíksomlyón Kájoni János, ill. Balázs Ágoston munkájaként megjelent Cancionale Catholicum anyagán alapulva két kötetben 442 éneket tartalmazott.

A népének reformját 1931-ben a 306 sorszámozott magyar népéneket tartalmazó Szent vagy, Uram! indította el, melynek anyagát a Hozsanna imakönyv is tartalmazza. Az énekek válogatásakor Harmat Artúrnak és társainak lényeges szempontja volt, hogy a templomi gyakorlatban nagy törés ne következzék be. A legújabb népénektár, az Éneklő Egyház, 1985. évi megjelenésével megtartotta az értékes és általánosan ismert énekeket a szövegek és dallamok bizonyos mértékű fölülvizsgálatával.

altFenti történeti áttekintés után szeretnék áttérni a most megjelent, Az egyházi év népénekei című kötet ismertetésére. Munkámmal célom a Szent vagy, Uram! és az Éneklő Egyház anyagán túlmutató, korábbi, a nép ajkán még jelenleg is élő énekeket tartalmazó kiegészítő anyag egy kötetben való összefoglalása volt. Három éves gyűjtő, rendszerező és szerkesztési munka eredményeként mindennemű támogatás nélkül, magánkiadásban megjelent gyűjtemény a korábban már  hasonló módon kiadásra került Énekelj az Úrnak! c. kötetem, továbbá Baka János Erdélyegyházmegyei énekeskönyvének anyagán alapszik, de sok Csíksomlyóhoz vagy más ismert kegyhelyhez kötődő búcsús éneket és további, a nép ajkán élő népéneket tartalmaz. Az egyes énekek kottájának számítógépes szerkesztése során sok hasznos észrevételt kaptam zeneművészeti egyetemet végzett kedves barátomtól Móczik Csabától, akinek segítségét ezuton is hálásan köszönöm.

A szerkesztéskor vezérelv az egyházi év szerkezetéhez, ünnepeihez való igazodás volt. Ennek megfelelően először rövid áttekintést nyújtok az egyházi évről, időszakjairól, ill. a mozgó és állandó ünnepekről, majd az énekek következnek 18 tematikus fejezetbe sorolva. Az egyes időszakok ill. ünnepek (csak azokkal foglalkozok, melyekhez fűződő éneket a kötet tartalmaz) jelentésének lényegretörő ismeretetése mellett mindenütt jelzem a hozzájuk kapcsolódó énekeket mind a „Szent vagy, Uram!” (SzVU), mind ”Az egyházi év népénekei” (EN) vonatkozásában.

altA könyv tematikus fejezetei: 

  1. Adventi énekek (1-21)
  2. Karácsonyi énekek (22-57)
  3. Újévi énekek (58-62)
  4. Énekek Vízkeresztre (63-66)
  5. Nagyböjti énekek (67-104)
  6. Énekek a Nagyhétre (105-115)
  7. Húsvéti énekek (116-135)
  8. Énekek Áldozócsütörtökre (136-137)
  9. Pünkösdi énekek (138-144)
  10. Énekek Szentháromság vasárnapjára (145-149)
  11. Úrnapi énekek (150-152)
  12. Énekek az Oltáriszentségről (153-192)
  13. Énekek Jézusról (193-233)
  14. Mária énekek (234-442)
  15. Miseénekek (443-453)
  16. Énekek a szentekről, vértanúkról (454-524)
  17. Gyászénekek (525-555)
  18. Énekek különböző alkalmakra (556-600)

A kötet anyaga kétféle formátumban is megjelent: az Éneklő Egyház méreteivel megegyező kézben forgatható könyv, illetve fektetett A4 formátumú bőrkötésű változatban. Az anyag nagy terjedelme miatt az orgonánál való használatra ajánlott A4-es kötet kíséretet szintén nem tartalmaz. A könyv beszerezhető plébániánkon keresztül illetve közvetlenül a szerkesztőtől.

Szívből ajánlom a könyvet mindenkinek, aki szeret énekelni, s hozzá kíván járulni a magyar katolikus dallamkincs megőrzéséhez.

Szili Ernő novai kántor

mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Nova, 2011.április 2.
 

Hungarian Chinese (Traditional) Croatian English French German Italian Slovak Slovenian

 

Szerzetesek éve 2014.11.30-2016.02.02.

Idöjárás

Felhőkép

Egyes tartalmak megtekintéséhez az Acrobat Reader innét szabadon letölthető!

Keresés


Copyright © 2008-2014. All Rights Reserved.