Nyúl község Győr-Moson-Sopron megyében, a győri kistérségben található. A község Győrtől 13 km-re dél-délkeletre, Pannonhalmától 10 km-re észak-északnyugatra található, a Sokorói-dombságon terül el. Elérhető a 82-es főúton.
Kevesen tudják, hogy számunkra Nyúl Mindenszentek títulusú plébániatemploma nagy fontossággal bír! Miért is?
A novai templom 1777-ben elkezdett építését Szily János (1735-1799), a szombathelyi egyházmegye első püspöke fejezte be 1778-ban. Szily püspök az új templom belső festésére 1779-ben a soproni Dorffmeiszter Istvánnal kötött szerződést. Szintén Szily János fejezteti be a nyúli plébániatemplomot is és festeti ki néhány évvel később, 1786-ban ugyanazzal a művésszel, így a két templom között erős analógiákra lelhetünk: főoltár, szószék, Veronika kendője, szentély térhatást keltő kialakítása a magyar királyokkal, vagy a mindkét templomban fellelhető "Quis ut Deus?" = "Ki olyan mint az Isten?" felírat. Ezek azok a kapcsolódási pontok, melyekre a restaurátorok támaszkodhatnak a régi fényképfelvételeken túl akkor, amikor korábban a festett motívumokon dolgoztak, vagy amikor helyrehozzák templomunk szószékét, főoltárát, s pótolják a 2002. május 28-i betörésnél eltulajdonított 11 fából készült, aranyozott angyalszobrot, puttót (Tíz szobor 1778-ban készült, a fennmaradó, amely a veszprémi püspök adománya volt, ennél 50-100 évvel idősebb.)
És most ismerkedjünk meg a nyúli plébániatemplommal és történetével!
A török hódoltság ellőtt épült templom Mindenszentek tiszteletére van felszentelve, de hogy ki és mikor építtette ezt az 1748-as Kanonika Vizitációban már nem tudták megállapítani. „Mindenszentek ünnepét nagy ünnepélyességgel szokták ünnepelni - 3 oltára van, mindegyiken hordozható oltárkő - a főoltár Mindenszentek tiszteletére, a két mellékoltár pedig Szent József, illetve Szent Anna tiszteletére.”
1698-ban hármas falu, Nagy-Nyúl; Kis-Nyúl; Káptalan-Nyúl katolikus helység, melyeknek zavarokban leégett temploma ekkor került újítás alá. Egy korabeli lap így fogalmaz az épületről: „tető alatt van, de falai még helyreigazítást igényelnek - a templomtól külön álló torony falai romladozók - nincs állandó temető (tehát nincs körül kerítve), és nyílt téren temetkeznek” A torony restaurálását Berthodi Mátyás özvegye kezdeményezte, de amikor szándékában megsértették, tervét feladta. A falunak felszentelt plébánosa ez időben nem volt. Barbaczy Márton nyelvészeti osztályt végzett licentiatus tartotta az istentiszteleteket és a tanítást. A betegeknek is ő viselte gondját.
1748-ból származó adatok alapján Nyúl anyaegyház filiája, egy volt ebben az időben: Nagy-Baráthy. (Vagyis Nagybarát, a mai Győrújbarátnak a faluháztól Nyúl felé terjedő része) A kanonika Vizitációk Könyvéből megtudtuk, hogy az épület jó állapotban van, saját költségén reparálták. „A templomnak készpénzben 70 forintja van - a plébániának van pénzszekrénye, amely alkalmas az őrzésre, két kulccsal zárható - kereszt és szobor több is van a plébánia területén, mindegyik jó állapotban.” 1744-től a plébános a Győrben végzett, 30 éves, magyarul és szlávul jól beszélő Ördögh István. „A templom az 1760-as évek elején leégett.
A hagyomány szerint az időtájt Mária Terézia Pannonhalmára utazott, s Nyúlon haladt át, ahol kocsija az útviszonyok miatt felborult. Amikor kocsijából kiszabadították, s kiderült, hogy semmi baja nem történt, meglátva a templom romjait, elhatározta, hogy a nyúliaknak új templomot épített.,” Akirálynő a templomot személyi vagyonából építette meg. (Meg.: ez a hagyomány a templomépítésről téves, ugyanis a pannonhalmi levéltárban rendelkezésre álló adatok szerint Mária Terézia Királynő csak 1775 július havában járt Pannonhalmán. Ekkor már az új templom kész volt, vagy talán fel is volt szentelve. Lehetséges, hogy Mária Terézia segítette a templom építését, de erről nincs adat.)
Az építkezések 1769-től 1776 ig folytak. A tervek elkészítésével Fellner Jakabot, az Eszterházy család kiváló építészét bízta meg.
A templom belseje ekkor még egyszerű, dísztelen volt. A szombathelyi Papnevelő Intézet fenntartására a győri püspök Nyúlon jelölt ki birtokot, így nyúli templom kegyura a szombathelyi püspökség lett, aki elhatározta, hogy az építészetileg annyira szép nyúli templomot kifesteti. A templom belső festésével a Sopronban lakó osztrák festőművész Dorfmaister Istvánt bízta meg. A festő 1785 őszén 50 arany előleget kapott, s még ezen a télen elkészítette a freskók vázlatait és megfestette a két oltárképet. 1786 április elejétől június 4-ig tartott a falfestmények elkészítése.
„A szentély mennyezetképe Szűz Mária koronázása és Szent Norbert látomása - a főoltárképen is megdicsőült szentek társasága jelenik meg Szent Borbála vértanúsága mellett - a főoltárt festett látszatarchitecktúra veszi körül két pár oszloppal, Szent István és Szent László grisaille alakjával. A díszes párkányon angyalok ülnek és az Egyház allegóriája. A diadalívet és a csegelyeket festett puttók, virágfüzérek, ornamentális díszítés borítja. A diadalív jobb oldalán a későbbi mellékoltár mellett Dorfmaister festett angyalfigurája Veronika kendőjét tartja a hajó falán, jobb oldalon egy nagyméretű Kálvária-kép függ, a baloldalon egy kisebb, rossz állapotú festmény: Mária bemutatása a templomban.” (egyébként nagyon értékes a kép, alkotóját nem ismerjük)
A templom belső berendezését, a főoltárt, a szószéket és a padokat is Dorfmaister István tervei alapján készítették el.
„A templom befejezése után két évvel, 1777-ben Mária Terézia elküldte a királyi és császári udvar plébánosát Kornberger Mátyás püspököt, hogy tekintse meg az új nyúli templomot. A püspök a nyúli templomnak ajándékozta azt a Jézus Krisztus keresztfájából származó ereklyét, amit a pápa 1763-ban ajándékozott Mária Teréziának hálája jeléül, mivel sok templomot építtetett, valamint egy 1750-ből származó szép díszítésű kelyhet. Ezek a tárgyak okmányaikkal együtt ma is megvannak, s a nyúli templom legszebb, legértékesebb darabjaiként tartják őket számon.”
A freskókat 1916-ban javították, ami teljes átfestéssel járt és sok kárt okozott. Majd 1978-81 közötti restauráláskor a festményekről eltávolították a ráfestett réteget. Azóta a festmények eredeti szépségükben ragyognak, s a templommal, berendezéseivel együtt a környék legszebb műemlékei között tartják számon.
2004-ben elkészült a templom új 25 regiszteres orgonája. A régi orgonát az Angster Cég készítette a két világháború között. Az pneumatikus rendszerű 15 regiszteres volt, mára már nem volt gazdaságos a javítása. Ezért a régi szekrénybe, de azt alaposan kibővítve, a régi sípanyagot felhasználva, teljesen más rendszerű, vagyis csúszkaládás, 25 regiszteres 64 soros Setzer-kombinációval ellátott kis hangverseny-orgonát épített a Portatív Orgonaépítő BT. Takács Péter orgonaépítő mester. Az új orgona most már méltóképpen szolgálja a liturgiát, de hangverseny előadására is alkalmas.