Juan Diego vagy Juan Diego Cuauhtlatoatzin (1474 – 1548. május 30.) mexikói indián volt, akinek a feljegyzések szerint 1531-ben megjelent a Guadalupei Szűzanya a Tepeyac dombon, amely ma a világ leglátogatottabb zarándokhelye. 2002. július 31-én Juan Diegót szentté avatta a római katolikus egyház, és ezzel az első amerikai indián szent lett.
A Nican Mopohua szerint Juan Diego 1474-ben született a cuauhtitláni [Tlayacac calpulliban, egy kis faluban Tenochtitlán azték fővárostól (ma Mexikóváros) 20 kilométernyire északra. Eredeti indián neve Cuauhtlatoatzin (más írásmódokkal Quauhtatoatzin, Guauhtlatoatzin vagy Cuatliztactzin) volt, ami nahuatl nyelven azt jelenti: ’Beszélő Sas’. Juan Diego földművelő volt.
Már 47 éves volt, amikor 1521-ben Hernando Cortez elfoglalta az azték fővárost. 1524-ben megérkezett Tenochtitlánba az első 12, ferences rendi misszionárius. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok közül a keresztény hitre tértek, 1524-ben, illetve 1525-ben. Ő maga a Juan Diego, felesége a Maria Lucia keresztény nevet kapta. Családi életükről alig lehet valamit tudni. A források szerint Juan Diego apa volt, de az nem ismert, hány gyermekük volt.
Áttérésük után Tolpetlacba, a tenochtitláni keresztény misszióhoz közelebb költöztek. 1529-ben Maria Lucia egy betegségben meghalt.
A fennmaradt írásos dokumentumok négy jelenésről számolnak be. Ezek tanúsága szerint Szűz Mária arra kérte az egyszerű indiánt, hogy vigye üzenetét a püspökhöz, miszerint: „Forró kívánságom, hogy egy istenházát építsenek, ahol megmutathatom az emberek iránti teljes szeretetemet, együttérzésemet és irgalmamat, ahol megajándékozhatom őket segítségemmel és védelmemmel.” A püspök jelet kért, Juan Diego pedig, aki mindeközben halálos beteg nagybátyjának papot keresve küldetését egy időre félre akarta tenni, útközben találkozott a jelenések csodálatos Asszonyával, aki rokonának gyógyulást ígért, őt pedig arra kérte: gyűjtsön rózsákat azon a helyen, ahol előzőleg találkoztak. Amikor az indián a virágokat a püspök elé vitte és kötényéből a földre szórta, a főpap előtt világossá vált, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte. Az egyszerű indián köpenyen Jézus Anyjának máig sem fakuló egész alakos képe volt látható. Zumarraga püspök fel is építtette a Tepeyac hegyén a Mária-szentélyt, melyet a Guadalupei Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ott helyezték el a Mária-képpel ékesített szegényes indián köpenyt, a tilmát.
A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) a Guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. Mexikói köznyelvi neve: Lupita.
Mint a lengyel Czestochowai Fekete Madonna, a vallási üzeneteken túl nemzeti és politikai tartalmakat testesít meg. Különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén a Tepeyac dombon, az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyén, Mexikóvároshoz közel északra. A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny) amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte.[1] A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.
A mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Mexikóban és a Mexikóból kivándoroltak közt gyakori női és férfinév a Szűzre utaló María Guadalupe vagy Lupe. Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csak december 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott,[1] egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.