Zebecke Lentitől mintegy 15 kilométerre keletre található Zala megyében.

Két tektonikailag kijelölt süllyedék metszi közelében egymást. Az egyik az észak-déli irányú, jellegzetesen menedékes völgy, mely a Göcsej területét választja ketté. Ebben folyik a Közép-Zala vizeit összegyűjtő Cserta. A másik, az északkelet-délnyugati irányú, széles talpú völgy - a Zalai-dombság zömét határolja le a Göcsej vidékétől - valamikor, a vízrendezés előtt mocsaras, lápos vidék volt. Lassú folyású vize, a Berek-patak völgyi vízválasztóval különül el a Tófej magasságában egy másik meridionális völgyben húzódó Felső-Válickától.

Első okleveles említése 1328-ból való. Már 1389-ben a falu Páka filiája, a feljegyzés szerint Alsó- és Felső-Sebechke településeket említenek. A területet 1399-ben, valószínű Zebeckét is, a Bánffyak szerzik meg. A Mátyás halála utáni időben változik a tulajdonosa, 1496-ban az Erdődy-család szerezte meg,s a hódoltság korában is a kezükben maradt.

A török időben meglehetősen gyakran szenvedte a falu lakossága a portyázó csapatok erőszakoskodásait. A közeli Páka és Szécsisziget palánkja ugyan megvédte az oda menekülőket és a mocsár is védelmet nyújtott, mégis csökkent a lakosság. Az utolsó Bécs elleni török hadjárat idején a fő erőket támogató hordák feldúlták. A mocsaras helyen levő falut, melyet "Szebeczky" néven említenek 1690-ben Eszterházy nádor birtokolta. A pusztává vált községet csak ekkor kezdték újjáépíteni. Török földesura Hagida Zed volt, neki évi 8, a szultánnak 5 forintot fizettek, ezen kívül természetben is adóztak és hosszú fuvarral, Kanizsára való szállítással is taroztak. Kissziget és Zebecke együttese területe 135 hold szántó volt, melyből 78 volt művelve, a többi puszta, műveletlen föld volt. A földek rosszak, nedvesek, a Cserta áradása gyakran károsítja. Akkoriban több száz fűzfát ültettek a vizenyős területek hasznosítására.

1778-ban a szombathelyi püspökség canonica visitato jelentése 134 hivőt számolt meg a pákai plébánia filiájában, az összes lakos 246 fő volt, mind magyar ajkú.

A múlt század végén építették meg a falu határát is érintő vasutat. Ez egyrészt javított a falu közlekedési-szállítási helyzetén, másrészt a lakosság mobilitását is növelte.

A modern közigazgatás megszervezése után előbb, a novai járáshoz tartozó kisközség, a pákai körjegyzőséghez tartozott, 1922-ben, amikor az ortaházait megszervezték, Zebeckét ide csatolták. A község arculata története folyamán sokat változott. Mégis a mai napig megszemlélhető a század eleji magyar falu településszerkezete. A 100 fő alatti lakosszámú, 52 házaból álló  település jelenleg a Csömödéri Körjegyzőséghez tartozik.

A falu nevezetességei: a harangláb és a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban található falumodellje. 1935 augusztusában két zalaegerszegi tanuló (Végh Endre és Faragó Mihály) elkészítette a Göcseji Hét kiállítására 310x140 cm-es terepasztalon a falu településszerkezeti makettjét, melyet ma a Göcseji Múzeumban őriznek. Hogy a kiállítás közönsége képet kapjon egy göcseji faluról, a két barát - az akkor 53 házból álló 376 lelkes község - Zebecke mellett döntött. A választás oka az volt, hogy a megelőző két évtizedben nem volt egyetlen tűzeset sem, ezért itt maradt fenn a legtöbb zsúpos ház és a hagyományos faluszerkezet. 1:165 arányban, agyagból készült el a makett, amelynek készítésekor a "lakosság a legnagyobb megértést tanúsította a fiatalemberek munkája iránt, akik kora hajnaltól egészen a késő szürkületig ott gyúrták mintába a portákat", a fákat és bokrokat pedig zöld pamutból készítették.

A település évszázados kapcsolatai kerültek elvágásra azáltal, hogy 2007-ben egyházilag Pákától elcsatolva Nova filiájává lett. A kisközség saját templommal nem rendelkezik, így a szentmisék egy, a haranglábbal szemben található, családi házból kialakított imaházban kerülnek megtartásra. Az épület átalakítása s e célra való használatba vétele Mester Vince volt pákai plébánosnak köszönhető.

Misézőhely: haranglábbal szemközti imaház.

Búcsúnapja: Kármel-hegyi Boldogasszony - július 16.-t követő vasárnap.

Szentmisék rendje: két hetente csütörtök este, nyári időszakban 18.00, téli időszakban 16.00 vagy 17.00 órakor, továbbá Karácsony, Húsvét és búcsúnap megegyzés szerint.