Zalaegerszegtõl 33 km -re, Lentitõl 13 km -re található a 75-ös fõútvonal mentén. A hozzátartozó Zágorhidánál nagy forgalmú út vezet Nagylengyel - Zalaegerszegre. Novát szokták a "Göcsej fõvárosaként" is emlegetni. Magas dombhátú vidékét keletrõl a Cserta, nyugatról és délrõl a Kerta - patak fogja közre. A vizek mély völgyekben vezetik le a hatalmas erdõkkel borított vidék átlagosnál nagyobb csapadékát. Az így felszabadult, változatos felszínû dombság talaja gyenge, rossz vízgazdálkodású, alapkõzete az agyag.
Az Árpád-kortól feljegyzett története van, az almádi apátság alapítólevelében leírt birtokhatár ismertetõ említi elõször a veszprémi püspök birtokaként. Gyakorlatilag az államosításig egyházi birtok, a veszprémi, majd létrehozása után 1777-tõl a szombathelyi püspöké.
1255-ben feljegyzik lakóit. "jobagiones episcopi Wesprimiensis de Nova"" de 1331-ben is így jegyzik le. Nagy Lajos korából 1453-ból való irat még possessióként említi, ám 1446-ban oppidumként, tehát mezõvárosként regisztrálták, mely a veszprémi püspöknek fizeti az adót. Egy közvetlenül Mohács elõtt keletkezett irat 25 telekrõl és 4 malomról számol be.
A török idõkbõl nagyon sok birtokháborítási perirat maradt fenn. A templom plébánosa 1550-ben Petrus vicearchidiaconus volt. Ez idõben a veszprémi püspök földesurasága alatt 5 egésztelkes, és 21 töredéktelkes jobbágy él. Bár mezõváros a titulusa, mégis természetben fizetnek. Hamarosan a veszprémi püspök egy hosszú oklevélben zálogba adja a zalai mezõvárost. Kanizsa eleste után egyre többször jelenik meg határában a török. A városkát megerõsítik, de a gyakori betörés miatt a birtokai elpusztásodnak. 1622-ben Ergelics Ferenc püspök 6 év adómentességet ajánl az elhagyott birtokok újratelepülõinek. A környezõ nagyobb végvárakat közmunkával erõsítik meg. Novától is kirendeltek embereket Lentihez, Egerszeghez. Ennek megszervezése a bírónak nem is lehetett könnyû dolog.
A török pedig pusztított: 1656-ban a lövei kapitány adja hírül, hogy Zágorhídánál egy nagy török egység cselt vetett az egerszegieknek, s hogy ne tudjanak hírt adni a novaikat elhurcolják. Emberei elvesztését Széchenyi György püspök a szécsiszigetiek pusztításának tartja.
A vidék a töröknek is fizetett adót, az utolsó török uraság Mohmed Ispaya volt. A megszállás végén leírják, hogy mekkora pusztulást szenvedtek. Az õsi kéttornyú templom is tetõ nélkül maradt. Hamarosan azonban békés idõszak kezdõdik. A plébániát újraalakítják, 1716-tól kereszteltek, 1750-tõl teljes anyakönyvet vezettek.
Mivel filiális egyháza van, iskolájában a környékbelieket is tanítják. 1748-ban és késõbb is feljegyzik, hogy a plébános horvátul is tud, mivel a zágrábi érseki szemináriumban tanult az illetõ. Ekkor 46 ház van, a falut 216 katolikus lakja.
A nagyhírû Bíró Márton veszprémi püspök ez idõtájt ad engedélyt Nova környék erdeiben az egerszegi zsidóknak a hamuzsír égetésére. 1777-ben már lényegében elkészült az új templom, melynek 1600 fõ a befogadóképessége.
A falu híres plébánosa, Plánder Ferenc Göcsej néprajzának, hagyományainak, történek máig legkiválóbb kutatója volt. .
A XIX. században lakóházainak száma 277, lakosai száma 1724. Már ekkor mûködött egy magán kisdedóvó, egy katolikus elemi népiskola. Gyári üzemmel dolgozott egy gõzfûrésztelep.
1871 után kisközséggé fejlõdött vissza. A vasúti forgalomtól távol esett és ez magyarázza, hogy nem tudott fejlõdni. A szombathelyi püspök egykori birtoka a gróf Batthyány család kezére került. A hatalmas birtok - az összesen 6439 holdból 3911 holdat foglalt el - mellett alig volt életképes paraszti föld. A 868 gazdaságból mindössze 6 volt 20 holdnál nagyobb, mindössze 5 hold feletti birtok is mindössze 98 volt.
A település, mint a Göcsej központja még a két világháború között megõrzött szerepébõl néhányat járási székhely, s mint ilyen szolgabírói, másrészt körjegyzõségi központ. Volt tüdõgondozó, szülõotthon, orvos, gyógyszertár is. Jelentõs számú iparos dolgozott a községben: 4 asztalos, 1 szobafestõ, 3 kovács, 2 bognár, 4 nõi és 2 férfi szabó, 2 mészáros, 3 ács, 5 kõmûves, 2 kádár, egy - egy pék, bádogos, fazekas, köteles, téglás, valamint 2 fodrász, 3 kocsmáros, és 4 kereskedõ.
A II. világháborúban 33 hõsi halottat vesztett a falu. A katonai beszállásolások, a nyilas közigazgatás, valamint a menekültek és a tovább vonulók nagy terhet jelentettek a községnek. A háború itt 1945. március utolsó és április elsõ napjaiban három napig tartó kisebb (de azért csaknem száz szovjet és német áldozattal járó), ütközettel ért véget.
A földosztáskor igénybe vették a Batthyány Miklós gróf birtokát 102 hold kivételével, valamint a plébánia birtokainak javarészét. A még mindig nagyon kis földön gazdálkodó újbirtokosok hamarosan tszcst -alakítottak. Ennek a folyamata felgyorsult az ötvenes évek elején (Rákosi Mátyás 1950-es agitációs nagygyûlése után különösen), de a tagság 1956-ban többnyire kilépett 1960-ban azonban ujjászervezik szinte mindenkit beléptettek. A tsz sok embernek adott munkát, de azért az olajipar, Lenti és Zalaegerszeg egyre vonzóbb lett mint munkahely, majd mint lakóhely is.
1950-ben elveszik járási székhely címét, ezáltal az elvándorlás igen felgyorsul. Elõbb az adminisztratív ügyek intézõi távoznak, majd az orvosi ellátás leépítése következtében az egészségügyben tevékenykedõk (elõbb a tüdõgondozó, aztán a szülõotthon és a mentõállomás épül le).
Javult ugyan az úthálózat, de nem sikerült elérni a sokáig dédelgetett Ortaháza - Nova - Zalalövõ kisvasút tervének megvalósítását. Emiatt a korábbi központi szerepkör erõsen visszaesett. Ugyanakkor Zágorhida ez a már 1411-tõl oklevelekben szereplõ helység 1963 óta Nova része.
Szerencsére az oktatásügyi és kulturális élet megmaradt. 1967-ben nagy erõfeszítésekkel megépült az iskola, amely alsó tagozata jelenleg is mûködik, van óvoda is.
A rendszerváltás után Polgármesteri Hivatal mûködik a községben. 2000. évben sikerült befejezni a több éve huzódó szennyvízcsatorna beruházást, melynek következtében Zágorhida falurész kivételével 95%-os a meglévõ bekötések aránya. Ugyanebben az évben kiépült a gázhálózat a községben. A vezetékes vízzel ellátott lakások száma megközelíti a 100 %-ot, hisz sikeres önkormányzati pályázat útján Zágorhida községrészben is megtörtént az egészséges vezetékes vízhálózat kiépítése 2003-ban.
A környezetvédelmi elõírások végrehajtására bevezetésre került a szervezett, rendszeres hulladékgyûjtés. Elkészült a község rendezési terve, Kossuth utcán járdaépítés, zártkerti utak építése, Zágorhidán a József Attila út építése, a község települési összképének javítása ( útbaigazító táblák, falutáblák, padok, hulladékgyûjtõ edényzetek), a Gönczi Ferenc Mûvelõdési Otthon és Plánder Ferenc Helytörténeti Múzeum teljes felújítása. A nyilvános könyvtár a mûvelõdés és információszerzés helye.
Nevezetességek
A környék egyik legmagasabb temploma a novai Nagyboldogasszony templom Mária Terézia idejében, 1778-ban épült. A templom a régi rossz állapotú helyett épült, a források szerint Hefele Menyhért tervezte az épületet. A barokk stílusú templom freskóit Dorffmaister István készítette, amelyeken Mária életútját követhetjük figyelemmel attól a pillanattól, amikor értesült arról, hogy ő lesz Jézus szülőanyja egészen a mennybemeneteléig. A templom akusztikai különlegessége, hogy a kórusíven található szenteltvíztartóba belesuttogott szó hallatszik a másik szenteltvíztartó felett. A templom orgonáját 1787-ben Jetter János Jakab kőszegi mester műhelyében alkották. Az épület előtt a hívek által emeltetett kereszt áll 1922-ből.
"Sokból, amennyit akarsz - kevésből, amennyit lehet", mondja a mottó a Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjteményben, ahol a XIX-XX. századi paraszti táplálkozást és a táplálék megtermelésének, előállításának jellemző helyszíneit: szántóföld, gyümölcsös, pitvar konyha, kamra, kástu, valamint az eszközöket és a kapcsolódó szokásokat mutatják be a fényképek, rekonstrukciók és enteriőrök.
A gyűjtemény a XVIII. század második felében épült földszintes saroképületben, az egykori uradalmi tiszttartói házban került berendezésre. A húsz méter hosszú barokk stílusú épületet északról és nyugatról egy-egy bástya támasztja, a szobái és a folyosók bolthajtásosak, alatta hatalmas pince található, ahol a gróf az aratóknak szánt bort tárolta.
Harangláb
A térség jellemző haranglábát itt is megtalálhatjuk. Nova Zágorhida elnevezésű településrészén áll a XVIII. században épült, római katolikus, műemlék jellegű harangláb. A kisméretű, kétoszlopos, talpas, házas, zártszoknyás építmény jellemzője a rövid nyakrész és az arányosan megnövelt méretű felső süvegtető.
Nova mellett található az Olga-major vadászkastély, amely valamikor gróf Batthyány Zsigmond tulajdonában volt. A környéken lőtt vadak trófeáival díszített műemlék jellegű épület jelenleg a Zalaerdő Zrt. tulajdona. 1970 szeptemberében itt lőtte Marion Schuster vadászvendég az akkori világrekord trófeát viselő gímbikát. A terület vadászati lehetőségeit újabb színfolttal gazdagítja a nagy vadkanokat rejtő hernyéki vaddisznós kert.
"C" kategóriás ifjúsági szálló. A központban évente több alkalommal is rendeznek a település és környékének hagyományait bemutató programokat, mint amilyen a disznóvágás, kemencés sütés. A gyönyörű táj, a csendes, nyugodt környezet, a jó levegő tökéletes helyszínné teszik a tábort gyermekek és családok, csoportok számára rendezett programok lebonyolítására is. A Szabadidőközpont megfelelő helyszínt nyújt előadások, tárgyalások számára, továbbá lakodalmak rendezésére. Az egyházzal ápolt jó kapcsolatnak köszönhetően helyben biztosított az egyházi és polgári esküvő megtartása is.
Göcsej legszebb dombjait és a környék látképét a nemrég elkészült, szőlőhegyen található kilátóból csodálhatjuk meg, amely mellett pihenőhely is található. A kilátó mellett áll Szent Orbán fából faragott szobra. A pihenőhely ad helyet a Pünkösd vasárnapján megrendezett hegyi búcsúnak és egyéb rendezvényeknek is. A szomszédos dombháton ujabb pihenőhelyet találunk, melyet a hegyi úttal kiegészült erdei tornapálya fűz fel egy kellemes, majd 3 kilométeres sétaútra.
IKSZT Nován
A Gönczi Ferenc Mûvelõdési Otthon és Plánder Ferenc Helytörténeti Múzeum teljes felújításához kapcsolódóan az épületegyüttes keleti irányban új szárnnyal bővült 2012-ben. Itt kapott helyet a közösségi teremmel, öltözőkkel, irodával, könyvtárral, főző-melegítőhelyiséggel rendelkező IKSZT Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér. A létesítmény rendszeres nyitvatartással a legkülönbözőbb oktatási, közösségi előadásoknak, próbáknak, foglalkozásoknak ad helyet. Az épület előtt parkoló került kialakításra, továbbá a község főtereként elkészült az udvar parkosítása szökőkúttal, mely a falu igazi dísze lett.
Göcseji Aratónapok
A település egyik különleges programja a Göcseji Aratónapok, amelynek XX. jubileumi rendezvénye 2008-ban volt. Az idősebbeknek már csak nosztalgia a kézikaszás aratás, a fiatalabbaknak viszont annál nagyobb kuriózum. Előfordult, hogy valaki itt látta életében először, hogyan aratták elődeink a kenyérnek való gabonát, s talán ennél is többen vannak azok, akik itt ismerkedtek a cséphadarós cséplés izzadtságos, fáradtságos munkájával.
Az arató napokon minden évben megválasztják Göcsej első kaszását, aki a kis és nagybandák aratói közül kerül ki. A kiválasztás a meghatározott nagyságú búzatábla learatása után következik, de díjazzák a hagyományos aratási ételeket és italokat bemutató asszonycsoportok legjobbjait is.
Nova község honlapja: www.nova.hu
Búcsúnapja: Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.)
Hegyi búcsú: Pünkösd vasárnapján
Szentségimádási napja: április 17.
Szentmisék rendje: vasár- és ünnepnap 9.15, kedd és péntek nyáron 19.00, télen 17.00 órakor